Okés, arról írtam már, milyen az, ha az emberről kiderül, ételallergiás, vagy ha gyermekével történik ez, sőt azt is, milyen, ha a gyereknek kell szénhidrátcsökkentett diétába kezdenie. De mi van, ha felnőttként kerül erre sor?
Kicsit derült égből villámcsapás eset -bár a gyerek diagnózisa és pár meglévő tünet kapcsán nyílván nem véletlenül mentem el terheléses vércukormérésre, de őszintén szólva elég biztos voltam a jó -azaz negatív- leletben. Aztán kiderült, nem így van. Egyszerre örültem, hogy megvan, mi okozza a problémám és voltam elkeseredve, kiakadva… Olyannyira, hogy gyorsan vettem egy muffint (ami mellesleg tej-, tojás- és gluténmentes volt -ilyet is ritkán kapni, de hát valamivel meg kellett “ünnepelni”, hogy többet már cukrot sem ehetek…)
Ha a gyerekemről van szó, egészségéről és ezáltal diétájáról, akkor kíméletlenül következetes és alapos próbálok lenni. Persze, ha a sajátomról… Kezdtem azzal, hogy nem azonnal diétáztam: a muffin után úgy döntöttem, mivel rohangálós a napom a városban és ételallergiáim miatt útközben sosem tudok sehol enni venni, így a délelőtt még nem a diéta jegyében fog eltelni. Így is lett. Délután arra már figyeltem, hogy időnként egyek. Nem mértem és nem figyeltem annyira arra sem, hogy gyorsat vagy lassút eszem, de legalább kb megadott időközönként ettem. Majd holnaptól számolok… Vagy majd akkor, ha az orvos is megerősíti a laborleletem -gondoltam másnap.
Még az is eszembe jutott, mennyi olyan speciális élelmiszer van otthon, ami igen drága is és csak azért vettem, mert olyat ehetek (legalábbis akkor még úgy tudtam): glutén- és tojásmentes tészták amik sajnos gyors felszívódásúak (kukoricalisztesek és keményítősek), ezért nem ehetném. Ott van még a szójajoghurtom is, amiért odavagyok mióta felfedeztem, hogy ilyen is van. Szóját egyáltalán nem ehetnék… De kidobni csak nem fogom! Sokba került, utánajártam és nem hagyhatom veszni. Szóval ezeket még megeszem (vagy a tészták kapcsán kitalálom, mit kezdjek velük) és utána fogok diétázni.
Más is halogatott ennyire vagy csak nekem megy ilyen nehezen?
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: