1.0Diéta és allergiahttps://dietaesallergia.cafeblog.huViktória cfvehttps://dietaesallergia.cafeblog.hu/author/szticsgmail-com/<p>Több helyen is belefutottam már a témába és olvastam pro és kontra érveket is:</p> <h3 style="text-align: center">Vajon tejallergiások fogyaszthatnak olyan terméket, amiben a fentiek közül bármelyik is van? </h3> <p>Megpróbáltam utánanézni az internet segítségével.</p> <h1>E472b azaz zsírsavak mono- és digliceridjeinek tejsav-észterei</h1> <ul> <li>E472b <a class="mw-redirect" title="Zsírsavak mono- és digliceridjeinek tejsav-észterei" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Zs%C3%ADrsavak_mono-_%C3%A9s_digliceridjeinek_tejsav-%C3%A9szterei">zsírsavak mono- és digliceridjeinek tejsav-észterei</a> (emulgeálószer) [ÁE lehetséges] -forrás: <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/E-sz%C3%A1mok#E400.E2.80.93E495" target="_blank">Wikipédia</a></li> <li style="text-align: left">"A <b>zsírsavak mono- és digliceridjeinek észterei</b>t szintetikus úton, <a title="Glicerin" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Glicerin">glicerin</a>, <a class="mw-redirect" title="Zsírsav" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Zs%C3%ADrsav">zsírsav</a> és egyéb szerves savak (<a title="Ecetsav" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Ecetsav">ecetsav</a>, <a title="Tejsav" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Tejsav">tejsav</a>, <a title="Borkősav" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Bork%C5%91sav">borkősav</a>, <a title="Citromsav" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Citromsav">citromsav</a>) felhasználásával állítják elő. Ezek általában <a title="Növények" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%B6v%C3%A9nyek">növényi</a>eredetűek, de az <a title="Állatok" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81llatok">állati</a> eredet sem zárható ki. Az állati eredetről kizárólag a gyártó adhat felvilágosítást, ugyanis ezek a növényi és állati eredetű zsírsavak kémiailag tökéletesen megegyeznek." Forrás: <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Zs%C3%ADrsavak_mono-_%C3%A9s_digliceridjeinek_%C3%A9szterei" target="_blank">Wikipédia</a></li> <li>Előállításáról a <a href="http://tudatosvasarlo.hu/eszam/e-472-b-zs-rsavak-mono-s-digliceridjeinek-tejsav-szterei" target="_blank">Tudatos Vásárló</a> oldalán találtam információt még: "A mono- és digliceridek tejsavészterét a természetes zsírok, illetve a belőlük kivont mono- és digliceridek tejsavval történő észterezésével állítják elő. Állati zsírokból is előállítható, de általában növényi zsírokat, például szójaolajat, illetve glicerint használnak erre a célra. Genetikailag módosított alapanyagok alkalmazása lehetséges."</li> <li>A <a href="http://diabetika.info/gyermekkori-etelallergia/" target="_blank">Diabetika.info</a>-n pedig ezt írják: "tejből kivont alkotórészeket tartalmazó élelmiszerek: pl. savó, savópor, kazein, nátrium-kazeinát, E270, E472b összetevőt tartalmazó késztermékek" (megj.: Az E270 a tejsav)</li> </ul> <h1>E478 azaz tej- és zsírsavak glicerin és propilén-glikol-észterei</h1> <ul> <li>E478 <a title="Tej- és zsírsavak glicerin és propilén-glikol-észterei" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Tej-_%C3%A9s_zs%C3%ADrsavak_glicerin_%C3%A9s_propil%C3%A9n-glikol-%C3%A9szterei">tej- és zsírsavak glicerin és propilén-glikol-észterei</a> (emulgeálószer) [ÁE lehetséges] - forrás: <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/E-sz%C3%A1mok#E400.E2.80.93E495" target="_blank">Wikipédia</a></li> <li>"A <b>tej- és zsírsavak glicerin és propilén-glikol-észterei</b> alatt általában <a title="Növények" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%B6v%C3%A9nyek">növényi</a> eredetű <a class="mw-redirect" title="Zsírsav" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Zs%C3%ADrsav">zsírsavak</a> és <a title="Tejsav" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Tejsav">tejsav</a>, <a title="Glicerin" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Glicerin">glicerinnel</a>, valamint <a title="Propilén" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Propil%C3%A9n">propilénnel</a> alkotott észtereit értjük. A zsírokban található glicerin egy részét propilénel helyettesítik. A zsírsavak általában <a title="Növények" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/N%C3%B6v%C3%A9nyek">növényi</a> eredetűek, de az <a title="Állatok" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81llatok">állati</a> eredet sem zárható ki. Az állati eredetről kizárólag a gyártó adhat felvilágosítást, ugyanis ezek a növényi és állati eredetű zsírsavak kémiailag tökéletesen megegyeznek."</li> <li>Forrás: <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Tej-_%C3%A9s_zs%C3%ADrsavak_glicerin_%C3%A9s_propil%C3%A9n-glikol-%C3%A9szterei" target="_blank">Wikipédia</a>, de kb szó szerint megegyezik a külső forrásként hivatkozott oldal leírásával: <a href="http://www.food-info.net/uk/e/e478.htm" target="_blank">Food-Info</a></li> </ul> <h1>Amit a tejsavról tudni kell</h1> <ul> <li>"A <b>tejsav</b> (más néven <b>2-hidroxipropánsav</b>, <b>laktát</b> vagy <b>E270</b>, <a title="Nemzetközi szabadnév (gyógyszer)" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzetk%C3%B6zi_szabadn%C3%A9v_(gy%C3%B3gyszer)">INN</a>: <i>Lactic acid</i>) egy <a class="new" title="Szerves sav (a lap nem létezik)" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szerves_sav&action=edit&redlink=1">szerves sav</a> (...) </li> <li><a title="Állatok" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81llatok">Állatokban</a> a <a title="Piroszőlősav" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Pirosz%C5%91l%C5%91sav">piroszőlősavból</a> folyamatosan <small>L</small>-tejsav termelődik a <a class="new" title="Laktát-dehidrogenáz (a lap nem létezik)" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lakt%C3%A1t-dehidrogen%C3%A1z&action=edit&redlink=1">laktát-dehidrogenáz</a> nevű enzim (LDH) hatására biológiai erjedés, metabolizmus (lebontás) vagy munkavégzés során.  (...) </li> <li>Biológiai erjedés útján tejsavat állít elő többek között a <i><a class="new" title="Lactobacillus (a lap nem létezik)" href="https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Lactobacillus&action=edit&redlink=1">Lactobacillus</a></i> nevű <a title="Baktériumok" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Bakt%C3%A9riumok">baktérium</a>, mely a <a title="Szájüreg" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1j%C3%BCreg">szájban</a> is megtalálható. A tejsav túlzott mennyisége az egyik oka a <a title="Fogszuvasodás" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Fogszuvasod%C3%A1s">fogszuvasodásnak</a>. (...) </li> <li>Bár a név hasonló, a <a title="Laktátok" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Lakt%C3%A1tok">laktátoknak</a> és a laktátnak semmi közük sincs a <a title="Laktóz" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Lakt%C3%B3z">laktózhoz</a>, ami a <a title="Tej" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Tej">tejben</a> található <a title="Cukor" href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Cukor">cukor</a>, így tejérzékeny vagy laktóz-intoleranciában szenvedő emberek is fogyaszthatják."</li> <li>forrás: <a href="https://hu.wikipedia.org/wiki/Tejsav" target="_blank">wikipédia</a></li> </ul> <h2>Konklúzió</h2> <p>Mivel mindkét E szám amiatt kerülhet tejallergiások látókörébe, mivel <em><strong>tejsavval</strong> </em>van kapcsolatban, ezért mindkettőre vonatkoztatva írom, hogy szerintem félreértésen alapul azon feltevés, hogy kerülnie kellene az ilyen tartalmú élelmiszereket a tejallergiásoknak. Mivel a tejsavnak nincs köze -csak nevében- a tejhez, ezért nem okoz tejallergia miatt gondot az arra érzékenyeknél. </p> <p>Megjegyzem, ma már elég sok (elvileg kötelezően minden) élelmiszeren rajta van az összetevők listája ÉS ezen belül vastagon kell szedni a potenciális allergéneket. Több ilyen terméket is vettünk már és persze mindig átböngésszük ezt a listát. Ezen a kazein, tejpor, stb mindig ki van emelve, ezzel szemben a fenti két E szám soha! Ezért is gyanakodtam, hogy csak nem lehet allergén, ha az előírásokat betartó cégek sem emelik ki mint allergént. Gyermekeimnek tüneteik sem szoktak lenni az ilyesmit tartalmazó élelmiszerektől, pedig sok ilyet esznek -mivel sok tejmentes élelmiszerben ezek megvannak, kikerülni nagyon nehéz lenne. Persze láttam már falon pókot és hallottam olyanról is, hogy mégiscsak volt allergén egyes termékekben a leírással ellentétben (nem ezen E számok kapcsán), meg a híradóban is sokszor van hír szabálytalanságokról az élelmiszerek köréből -csomagolás, tárolás, készítés kapcsán-, de arra jutottam, az E478-tól és E472b-től nem kell óvakodnunk tejallergiásként.</p> <p><a href="https://dietaesallergia.cafeblog.hu/files/2015/10/unnamed.png"><img class="wp-image-483 size-full" src="https://dietaesallergia.cafeblog.hu/files/2015/10/unnamed.png" alt="unnamed" width="300" height="300" /></a></p> <p style="text-align: center">kép <a href="https://apksfull.com/food-additives-e-numbers-com-food-addictives-activities-eng/" target="_blank">forrás</a>a</p>rich