{Könyvajánló} Felcsiki Tünde: Mentes pillanatok

Annak, aki poliallergiás (azaz többféle ételre is allergiás) igazán nehéz szakácskönyvet találnia amiben valóban hasznos recepteket talál.

Nálam játszik a gluténérzékenység, ezért természetesen minden gluténmentes recepteket felvonultató recept(eskönyv) hasznos lenne, de rendre -egyelőre (?)- nem sikerülnek a mentes ételeim, ezért még felesleges ilyen könyvet vennem. Sőt, mivel a tejre és a tojásra is allergiás vagyok és ezeknek fontos szerepük van a gluténmentes receptekben, ezért különösen nehéz olyan szakácskönyvet találnom, amiben sok használható receptet találok…

Ezek miatt örültem meg különösen egy új szakácskönyvnek: Felcsiki Tünde Mentes pillanatainak.

Itt külön ikonokkal jelöli mely recept mitől mentes, sőt, egy-egy receptnek többféle verzióját is leírja (bár ezek közül engem rendre a mindentől mentesek érdekelnek csak), de ami a leges-leges-legjobb, hogy sok-sok-sok tej-tojás-gluténmentes receptet ír le mind főételekből mind édességekből. El sem hiszem, végre egy ilyen recepteskönyv is megjelent! Alig bírtam kivárni, hogy kipróbálhassam a recepteket (Karácsonyra kaptam a könyvet ajándékba és várnom kellett, amíg kinyitottak újra az üzletek, hogy beszerezhessem a hozzávalókat)

Eddig három-négy receptet teszteltem a könyvből: a brokkolikrémlevest diógombócokkal,  a carbonara spagettit, a bablevest csipetkével. Ez utóbbi a totális kedvencem egyelőre. Még sok másk recept szerepel a könyvben, így van lehetőség arra is, hogy másik befutó legyen a kedvencek között.

Tetszik az újítás a fűszerezésben, ami a mentesség miatt szükséges és érződik, hogy valóban sokat kísérlezett a szerző és törekedett a megfelelő ízvilágra és zamatra. Persze egy tej-, tojás- és gluténmentes étel nem lehet sajnos 100%-ban ugyanolyan ízű, mint a nem mentes, azaz hagyományos, megszokott változata, de ez nem feltétlenül rossz! 

A csipetke a kedvencem, mert fel fogom tudni használni nokedlis ételeknél is -és nagy nokedli-rajongó voltam régen, de a könyv előtt egy évig nem ehettem ilyet. Azáltal, hogy erre is tud alternatívát mutatni -ami persze nem teljesen olyan ízű, mint a tojásos-búzalisztes verzió, de ettől függetlenül finom- kitár egy kaput, amin belépve nem csak ezt az egy, a könyvben mutatott receptet fogom tudni elkészíteni, de sok más ételt is (még ha tojásos nokedlit továbbra sem ehetek, de mákosat már igen). 

A receptek elkészítésénél csak minimális változtatásra volt néha szükségem, de ez következhet abból is, hogy nem vagyok konyhatündér. Olykor kellett jobban sűrítenem a gluténmentes lisztes ételeket -erre psylliumot használtam pluszban- és egyedül a diógombóc nem akart sehogy sem sikerülni (de abból meg kisebb adagot akartam készíteni és könnyen lehet, hogy elmértem a mennyiségeket. Ennek is adni fogok még egy esélyt, mert ígéretes a neve) A többi étel, amit eddig elkészítettem, mind finom volt és könnyen reprodukálható. Sőt, ezek a receptek bekerültek azok közé, amiket újra és újra el fogok készíteni és ez is szuper, mert mióta allergiás lettem (illetve mióta kiderült), nagyon leszűkült az ebédre készíthető ételek köre és szenvedtem is a változatosság hiánya miatt. 

Számomra tehát ez a könyv bevált, szeretem a receptjeit és reménykedve várom a tavaszt, mivel Tünde egyik záró mondata az, hogy akkor találkozunk, azaz remélem kiadnak majd egy tavaszi-nyári recepteskönyvet is. Ha így lesz, tuti megveszem.