Újabb nap, újabb esély klassz vagy éppen elszomorító helyek felkeresésére.
Ma kávézással kezdtünk. Bevallom, kedvenc kávézóm a Starbucks. Azt a típusú kávét, ami a kedvencem (sok krémes tejjel, ízesítéssel), sehol máshol nem csinálják ennyire finomra -még mentes tejük is van, igaz, csak szója. Dolgozója válogatja, mennyire vannak képben az allergiákat illetően: volt, amikor szójás tejet kértem, de majdnem tejszínhabot is raktak a kávéra… Máskor meg külön figyelmeztetett egy másik dolgozó, hogy a kért szósz is tejes és gondolja, biztosan azért kértem szójatejjel, mert tejérzékeny vagyok, ezért szólt külön. Alapvetően nagyon elégedett vagyok velük: finom a kávé és ugyan óvatosnak kell lenni allergiásként, de kérésre mindig megnéztek mindent, hogy milyen allergént tartalmaz és a szójatejhez külön shakerük van, így biztosan nem keveredik a tehéntejjel. Sőt, amikor eldarálom, hogy mit kérek -például egy Lemon Vanilla frappuccinot szójatejjel, koffeinmentes kávéval tejszínhab és kekszes rászórás nélkül kis méretben- akkor is tudják, megjegyzik és e szerint készítik el kávémat. Tapasztalataim szerint ma már ez is nagy szó, mert sok helyen alig figyelnek a vendégre és arra, mit rendelt. És ez a kávézó is egy lánc, Budapesten 10 helyen van üzletük és mindegyik majdnem pontosan ugyanolyan ha ugyanazt kérem (nem teszteltem mindet, de már vagy négy üzletükben ittam kávét).
Ezután -és némi ügyintézést követően- mentünk ebédelni. A legújabb gluténmentes éttermet néztük ki: irány az Opera melletti Drop étterem. Nem tudtam róla sokat, amikor beterveztem még honlapja, Facebook oldala sem volt, de egy gluténmentes weboldalon olvastam róla, ezért is nagyon érdekelt. Könnyen odataláltunk és leültünk. Igazán kellemes szerintem az étterem belső része: aznap nagyon meleg volt, így nem akartam kint leülni, bent viszont igazán remek idő volt -kellemesen hűs, nem olyan, amikor a légkondi megy ezerrel. Szerintem a székek is kényelmesek, de férjem ezen véleményemet nem osztja. Azért elég sokféle ülőhely közül lehet válogatni végül találtunk neki is kényelmeset. Ezután jött a rendelés. Az étlap elég egyedi: klamnival vannak lapok felerősítve egy vastagabb A4-es táblafélére -ez szerintem ötletes, bár jobban szeretem a lapozgatósat, de így tény, hogy különlegesebb kinézetre is. Számítottam rá, hogy itt nem lesz óriási választék (hiszen olvastam a már említett oldalon) -cserébe viszont minden gluténmentes. Reméltem, ez jó hely lesz arra, hogy tojás- és tejmentes ételt is találjak és ne nézzenek rám ufóként, ha rákérdezek az ételek allergéntartalmára (vagy akár fel is tüntetik az étlapon…). Nincs sok főétel, sajnos a legtöbb szárnyashúsos vagy marha -amiket nem igazán ehetek keresztallergia miatt (a marhát a tejallergiám miatt, a szárnyasokat meg a tojásallergiám miatt). Mivel a marhahúst jobban tolerálom és ezt inkább elővigyázatosságból nem szoktam fogyasztani, és a mekis marhahúsos hamburgertől sem lett bajom, ezért itt is egy marhahúsos hamburgerre szavaztam -még örültem is, hogy egy “házi”, nem gyorséttermi hamburgert is kipróbálhatok. Csakhogy a burger itt mártásos, nem ketchupös és hozzá coleslaw salátát adnak. Ezt a salátát nagyon szerettem -amíg ki nem derültek ételallergiáim, hiszen ebben tejtermék és tojás (majonéz) is van. Azért gondoltam, rákérdezek, lehet-e a burgert sajt nélkül kérni (a burgerben természetesen húspogácsa, saláták, sajt és szósz van), mert akkor eszem hozzá a burgonyából, a salátát meg otthagyom vagy eleve nem kérem. A sajtot ugyan valóban ki tudnák hagyni, de sajnos abban nem igazán tudott segíteni a hölgy, hogy mennyire van tojás a szószban, ja meg marhahúspogácsa sem volt, maradt volna a csirkés verzió. Ez már eleve elég necces lett volna számomra, plusz még a pincérhölgy már első kérdésemet az allergéneket tekintve szemforgatással kezelte ami igazán nem esett jól -és én még türelmesebb voltam férjemhez képest aki az első, a pincérrel történt találkozás után otthagyta volna a helyet-, de amikor többedik kérdésemre se tudott biztos választ adni -lehet, ő kapott választ de ahogy átadta nekem az egyáltalán nem volt magabiztos, és egy allergiás nem szokott örülni annak, hogy “hááát, nincs benne”, mert nem jó, ha kockáztatunk (én sem örültem volna egy napos hasfájásnak amit a hiba okozhatna). A hölgy ugyan mindent megkérdezett, amire kértem, de a hozzáállása miatt végül úgy döntöttem, hogy nem akarok kockáztatni és nem rendeltünk semmit. Bevallom, ennyire csalódott régen voltam. Ezután a szederindás és dietcafés élményeim totális sikernek érződnek -ha oda ezután mentem volna, biztosan fantasztikusan értékeltem volna azokat a helyeket, hiszen ott igazán kedves és segítőkész volt a kiszolgálás és MINDEN allergén fel volt tüntetve a vendég számára is láthatóan, de kérdésre is segítettek. Lehet, csak rosszkor mentünk a Dropba és más pincér kedvesebb lett volna és nem vág arcokat, ha egy gluténmentes étteremben megkérdezik, hogy van-e tej vagy tojás a kiválasztott ételben -pláne mivel ezt jobb helyeken simán megteszik anélkül is, hogy bármiféle allergénre lenne szakosodva az adott étterem (nemrég például Győrben ért egy igen kellemes tapasztalat: a Belga étteremben voltunk, ami egy sima étterem, az étlap elején mégis fel van tüntetve vagy 10 allergén és be vannak számozva; az étlapon az ételek mellett ott vannak a sorszámok, hogy mely allergéneket tartalmazzák, de kérdésre illetve kérésre is elég kedvesek és rugalmasak voltak mikor variáltam az étellel és jót is ettem: finom volt és semmi bajom sem lett utána. Ja és persze szemforgatás sem volt, pedig öt gyerekkel mentünk amiről könnyen megértem, hogy nem a vendéglátósok álma és igen körülményes voltam, sokat kérdeztem, variáltam -mégsem kaptam arcokat egyszer sem!)
Itt egy kép a győri étterem étlapjáról az allergénlistával és egy finom itallal:
Igazán példaértékű szerintem. De nem kötelező listázni, csak akkor legyen képben a pincér vagy tudjon úgy kérdezni, hogy utána rendesen el tudja mondani a vendégnek amit a konyhafőnök mondott.
Szóval éhesen és mérgesen továbbmentünk. Egy közeli étterembe tértünk be, ahol igazán remeket ebédeltünk. Ez nem volt allergénmentes étterem, sőt itt még kevesebb főétel volt, mint a Dropban, mégis tudtam könnyen választani olyan ételt, ami számomra minden allergéntől mentes és annyira ízlett, hogy ide még szeretnék is visszatérni. Ez egyébként a Balettcipő étterem volt, ahol kolbászkákat ettem fehérboros szószban sült krumplival. Végül is jól jártunk -leszámítva a csalódásomat, hogy most sem ehetek házi hamburgert.
Szerdai körútunk ennyiben ki is merült -épp,a hogy mi is.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: